Elsőrendű kötések

Melyik anyagra igaz, hogy az anyagi halmazában standard körülmények között semmilyen elsőrendű kötés nem alakul ki?

• A metánra.

• A konyhasóra.

• A hidrogénre.

• A neonra.

• A kálium-nitrátra.

Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyek szerkezetében előfordul kovalens kötés?

• Vas, szilícium-dioxid, nátrium-klorid, hidrogén-klorid.

• Kénsav, nátrium-hidroxid, klórgáz, alumínium.

• Hidrogén-klorid, ammónium-szulfát, szén-dioxid, kálium-bromid.

• Grafit, szilícium-dioxid, mészkő, szén-monoxid.

• Kalcium, kristálycukor, argon, glaubersó.

Melyik anyagi halmazban fordul elő datív kötés?

• A desztillált vízben.

• Az ammónium-kloridban.

• A nátrium-szulfátban.

• A kálium-hidrogén-karbonátban.

• A szén-dioxid-gázban.

Melyik párosítás NEM helyes?

• Gyémánt – egyszeres kovalens kötés.

• [Diamino-réz(II)]-ion – datív kötés.

• Szén-dioxid – kovalens kötés és diszperziós kölcsönhatás.

• Szilícium-dioxid – kétszeres kovalens kötés.

• Kálium-nitrát – ionkötés és kovalens kötés.

Milyen kötés NEM fordul elő az ammónium-szulfát anyagi halmazában?

• Ionkötés.

• Delokalizált kötés.

• Egyszeres kovalens kötés.

• Datív kötés.

• Hidrogénkötés.

Melyik anyagra igaz, hogy az anyagi halmazában standard körülmények között kovalens és ionkötés is megtalálható?

• A metánra.

• A konyhasóra.

• A hidrogénre.

• A neonra.

• A kálium-nitrátra.

Melyik részecskében a legnagyobb az oxigén kovalens vegyértéke?

• Az oxigénmolekulában.

• A vízmolekulában.

• Az oxóniumionban.

• A hidroxidionban.

• A kénsav molekulájában.

Melyik részecskében a legkisebb a kén kovalens vegyértéke?

• A dihidrogén-szulfidban.

• A kén-trioxidban.

• A kénessavban.

• A kénsavban.

• A kén-dioxidban.

Hány kötő elektronpár található meg a szén-dioxid-molekulában?

• Egy sem.

• 1

• 2

• 3

• 4

Hogyan változik a kötéshossz a szén–szén-kötések esetében?

• Az egyszeres kötés a leghosszabb, a háromszoros a legrövidebb.

• Az egyszeres kötés a legrövidebb, a háromszoros a leghosszabb.

• Az egyszeres és kétszeres kötések egyforma hosszúak, a háromszoros rövidebb az előzőeknél.

• Az egyszeres kötés a leghosszabb, a kétszers és háromszoros kötések azonos hosszúságúak.

• A kötéshossz és a kötések száma nincs összefüggésben egymással.