Ady, Babits, Tóth Árpád, A hídon, Édes Anna, A kulcs, Sárarany

Mely versek ars poeticák az alábbiak közül?

• Ady: Góg és Magóg fia vagyok én..., Új vizeken járok, A Hortobágy poétája

• Ady: A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban

• Tóth Árpád: Boldogság, A parkban, Rozskenyér, Úton

• Babits: Sugár, Új leoninusok

• Babits: Cigány a siralomházban, A lírikus epilógja

Kinek a költészetére jellemző?

-felnagyított, mitikusra növesztett lírai én

-időhorizontokat átfogó, átlátó képesség

-reménytelenség (hiába) éa küzdésvágy (mégis)

-a hagyomány megtagadása

• Ady Endre

• Babits Mihály

• Vajda János

• Tóth Árpád

Igaz vagy hamis?

A szimbolista tájleíró vers nem a táj reális látványát ábrázolja, hanem egy látomásszerű egészt, ami inkább egy kulturális, mintsem egy valós környezet, melyben nem maga a táj, hanem a lírai én környezethez fűződő érzelmei kerülnek középpontba. A vers megírása a hagyományos költői eszközök funkcióváltásával jár, a vers olvasása pedig a képzelet erejét veszi igénybe.

• igaz

• hamis

A vers egyetlen központi, a versben végigvonuló, kibontott szimbólum köré szerveződik az alábbi versekben (azaz minden más elem ehhez a szimbólumhoz kapcsolódik):

• Ady: Héja-nász az avaron

  Ady: A magyar Ugaron

• Ady: Új vizeken járok

  Ady: A vár fehér asszonya

• Babits Mihály: Cigány a siralomházban

Kinek a költészetére jellemző?

Életműve meglehetősen egynemű, homogén: verseinek visszatérő témája a magány érzése és az elszigeteltség tapasztalata, alaphangja a panaszos lemondás, stílusa főképp impresszionista.

• Ady Endre

• Babits Mihály

• Tóth Árpád

Kinek a költészetére jellemző?

·      az aprólékos, mesteri, virtuóz formák használata: tökéletes rímek és versformák

·      az antikvitás iránti rajongás, újklasszicizmus

·      “elefántcsont-torony” szemlélet

·      antik témájú eklektikus versek (többféle stílusirányzat jegyeit viselik magukon)

·      szecessziós túldíszítés

·      fontosabb a forma, mint a tartalom

• Ady Endre

• Babits Mihály

• Tóth Árpád

A hídon nem hagyományos módon szerkesztett epikus mű.

• igaz

• hamis

Melyik műre jellemzőek az alábbi technikák?

-a történet előrehaladását minduntalan eltérítő szünet (a leírások) → impresszionista technika: ismétlések, halmozások, színek, illatok, hanghatások, látványelemek használata

-a történetet megszakító kihagyás → „szálelvesztéses technika”: sok kitérő és kihagyás, megköveteli a retrospektív olvasást

• A hídon

• Édes Anna

Melyik műre jellemző?

-nincs nagyon mozgalmas cselekmény

-nincs határozott végkifejlet/ ítélet

-a műben nem a zárlat játssza a főszerepet, hanem a lelki folyamatok állnak a középpontban

-a mű a végén nyitott marad, a magyarázat/ a csattanó elmarad

-megköveteli a retrospektív olvasást

• Édes Anna

• A hídon

• mindkettő

 

     -a részletek burjánoztatása: az egyszer felvezetett kép ismétlődik, az ismétlésben növekedik, új és új részletekkel gazdagodik

 -szerelem, álom és halál összekapcsolása

-képek gazdagsága

-dekoratív jelzők

-álomszerű hangulat

-indázó mondatszerkezet

 

• az impresszionizmus jegyei

• a szecesszió jegyei