Összefoglaló - VI.

Front

Back

Franciaország Nyugat-Európában található, szomszédai: Olaszország, Svájc, Németország, Luxemburg, Belgium, Spanyolország, Andorra és Monaco. Kijárata van a Földközi-tengerre, a La Manche csatornára, az Északi-tengerre és az Atlanti-óceánra.

Front

Back

Franciaország domborzata nagyon változatos, területének 2/3 részét alföldek és alacsony fennsíkok jellemzik, keleti és déli részén a hegyvidék az uralkodó felszínforma. Legnagyobb magassága az Alpok legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc (4.807 m). Legnagyobb folyói: a Loire, Rhône, Szajna, Garonne stb. Éghajlatát az Észak-Atlanti-áramlás, a nyugatias szelek és a Földközi-tenger befolyásolják jelentősen, három éghajlattípust alakítva ki: mérsékelt óceáni nyugaton, mediterrán délen és átmeneti jellegű mérsékelt kontinentális keleten és északkeleten. Növényzetét tekintve a lombhullató erdők uralkodnak, de a délnyugati területeken sajátos mediterrán növényzetet találunk. Legjelentősebb városai: Párizs (az ország fővárosa és egyben legnagyobb városa), Lyon, Marseille, Toulouse, Lille, Bordeaux, Nizza, Nantes, Strasbourg stb. Napjainkban a világ egyik gazdasági nagyhatalma, a gazdasági növekedés motorját a szolgáltatási szektor jelenti. A legfejlettebb iparágai a villamosenergia-ipar, a gépgyártás, a repülőgépgyártás, az élelmiszeripar stb. Természeti erőforrásai változatosak, ám a legtöbb nyersanyag esetében behozatalra szorul. Az ország gazdaságának legnagyobb hányadát a szolgáltatások adják. Franciaországban működik a világ egyik legfejlettebb és legsokrétűbb közlekedési hálózata, kereskedelme az áruk igen széles skáláját lefedi, illetve a világ egyik legkeresettebb idegenforgalmi célországa.

Front

Back

Németország Közép-Európában fekszik, szomszédai: Dánia, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, és kijárata van a Balti- és az Északi-tengerre.

Front

Back

Németország domborzatát a felszínformák lépcsős elhelyezkedése jellemzi, északról dél felé növekvő magassággal. Az északon fekvő Germán-alföldet követik a középen található lekopott hegyek, míg délen a Bajor-Alpok emelkednek. Vízhálózata gazdag, és sűrű csatornahálózat köti össze az Északitengerbe (Rajna, Elba, Weser), a Balti-tengerbe (Odera) és a Feketetengerbe (Duna) ömlő folyókat és folyamokat. Éghajlata mérsékelt, átmenetet képez a nyugati területek óceáni és a keleti részek kontinentális éghajlata között. Növényzetére jellemzők a lombhullató és tűlevelű (hegyvidék) erdők, míg az északi, sík területeken fenyérek és cserjések alakultak ki. Fejlődésének a kezdetektől fontos eleme volt a sűrű és változatos közlekedési hálózat, itt találjuk, a Rajnán, a világ legnagyobb folyami kikötőjét: Duisburgot. Legfontosabb városai: Berlin, Hamburg, München, Köln, Stuttgart stb. A legsűrűbben lakott terület a Ruhr-vidék és a Rajna völgye, ahol a világ egyik legnagyobb városagglomerációja alakult ki, a Rajna-Ruhr-vidék konurbáció. Gazdaság A német gazdaságot „az európai gazdaság motorjának” nevezik, dinamikus fejlődésének alapja a tercier szektor arányának növekedése. Mezőgazdasága erőteljesen gépesített, Németország az egyik legnagyobb gabonatermelő. Ipara a saját erőforrások feldolgozására alapszik (szén, vasérc, földgáz, kőolaj stb.), egyik meghatározó ágazata a gépgyártás. Legfontosabb ipari központjai: Berlin, Hamburg, München, Düsseldorf, Frankfurt, Köln stb. Központi fekvésének köszönhetően egy jelentős szállítási csomópont. Ezt a szerepét változatos és jól összekapcsolt szállítási infrastuktúrája biztosítja.

Front

Back

Olaszország Dél-Európában fekszik, a Földközi-tenger partján, szomszédai: Ausztria, Franciaország, Szlovénia és Svájc. Határain belül két törpeállam létezik: Vatikán és San Marino. Kijárata van a Földközi-, az Adriai-, a Jón-, a Tirrén- és a Ligur-tengerre. Szárazföldi területein kívül több sziget is tartozik hozzá, mint Szicília, Szardínia, Lipari-szigetek stb.

Front

Back

Olaszország domborzatát két hegység határozza meg: az Alpok északon és az országot északnyugat-délkelet irányban átszelő Appennini-hegység. Északon az Alpok és Appenninek között alakult ki a Pó-alföldje. Olaszországban több aktív vulkán is van, például az Etna és a Vezúv. Vízhálózata szegényes, ingadozó vízhozamú rövid folyókkal. Legjelentősebb folyói: a Pó, mely delta torkolattal ömlik az Adriai-tengerbe és a Tevere, mely Rómát szeli át. Olaszországot számos tótípus jellemzi: glaciális (Como, Garda, Maggiore), vulkáni (Bolsena, Trasimeno) és lagúna (Velence). Éghajlata mediterrán, az Alpokban viszont a magashegyi éghajlat a jellemző. Növényzete jellegzetes mediterrán típusú, a fűfélék és a cserjék uralkodnak, amelyek macchia és garriga nevű növénytársulásokat alkotnak. Legfontosabb városai az ország északi és központi részén alakultak ki: Róma, Torino, Milánó, Genova stb. Legsűrűbben lakott területei is az északi nagyvárosok térségében találhatók: Torino, Milánó, Genova, Verona stb., ahol az ország lakosságának mintegy fele összpontosul. Gazdasága Olaszország Európa negyedik legnagyobb gazdasága. Legfontosabb ágazat a szolgáltatásoké, de jelentős az eltérés az erősen iparosodott és szolgáltatásokra alapozó északi és az inkább mezőgazdasággal foglalkozó déli országrész között. A turizmus legfontosabb erőforrásai a természeti vonzerők (az Adriai- és a Földközi-tenger partjai, az Alpok, Appenninek hegyvidéki tájai, aktív vulkánok, az északon kialakult glaciális tavak), valamint az ember alkotta látnivalók sokasága.

Front

Back

Oroszország (hivatalosan: Oroszországi Föderáció) Európa keleti részét foglalja el, szomszédai: Belarusz, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Ukrajna, Lengyelo., illetve kijárata van a Jeges-, a Fehér-, a Barents-, a Kara-, a Balti-, a Kaszpi- és a Fekete-tengerre.

Front

Back

Oroszország európai részének domborzatát a Kelet-európai-síkvidék uralja, de déli részén találjuk Európa legmélyebben fekvő és legmagasabb pontját is. Vízhálózata sűrű, Oroszországban találunk négyet Európa leghosszabb folyói közül (Volga, Urál, Dnyeper, Don) illetve hármat a legbővizűbbek közül (Volga, Pecsora, Dnyeper). Az itt eredő folyók a Barents-tengerbe (Pecsora), a Fehér-tengerbe (Északi-Dvina), a Fekete-tengerbe (Dnyeper), az Azovi-tengerbe (Don), vagy a Kaszpi-tengerbe torkollnak (Volga és Urál). Oroszországban fekszik Európa két legnagyobb tava is: a Ladoga- és az Onyega-tó. Éghajlata a legnagyobb területen mérsékelt szárazföldi, az északi területeken sarkköri (szubpoláris) éghajlat alakult ki. Növényzetét északon a tundra, majd délebbre a tajga uralja (itt húzódik a világ legnagyobb erdősége, amely az ország területének felét elfoglalja), ettől délre a jellegzetes sztyepp és erdőssztyepp alakult ki. Mezőgazdasági szempontból Oroszország a világ egyik legnagyobb gabonatermelője, bár a mezőgazdaság gépesítési foka alacsony. Az ipar elsősorban a kőolaj-, szén- és földgáz-kitermelésre alapul, ezeket exportálják, főleg Európa országaiba.

Front

Back

A Skandináv-félsziget Észak-Európában fekszik, földtani szempontból a kontinens legősibb része. Itt találhatók a legidősebb kőzetek és hegyek (Skandináv Alpok). A félsziget területén három országot találunk: Norvégia, Svédország és Finnország. Az országok északi részén élő népcsoport az ősidők óta rénszarvas-tenyésztéssel foglalkozó számik. A skandináv országok története a vikingekhez kötődik. A kereskedő, hajós, harcos vikingek egykor uralták Európa északi részét.

Front

Back

A Skandináv-félsziget domborzatának gerincét a Skandináv-hegység jelenti, jellemzőek továbbá a Balti-tenger partján kialakult alföldek. Vízhálózata gazdag, folyói rövidek, de bővizűek. Éghajlata nyugaton mérsékelt óceáni, a félszigetet érintő Észak-atlanti áramlat hatására, míg a Skandináv-hegységtől keletre mérsékelt szárazföldi. Legészakibb részén sarkköri éghajlat alakult ki. Növényzetének meghatározó elemei a tűlevelű erdőségek, északabbra a tundra. A skandináv országok népessége és népsűrűsége is alacsony. A legtöbb város kicsi és a tengerparti területeken fekszik. A mezőgazdaság legfontosabb ágazata az állattenyésztés, a tej- és hústermelés (szarvasmarha, juh, sertés). A ipar fejlett, kőolaj-kitermelésre (Norvégia), fakitermelésre (Finnország) és vasércbányászatra (Svédország) alapszik.